Torján, valamint a legújabb háromszéki zarándokhelyen: az Óriás pincetetőn…
-Vers:
Farkas Árpád: Apáink arcán
Itt Erdélyben a suvadásos dombok a férfiakban éjjel mélyre szállnak, reccsenve nőnek meg a pofacsontok, s a vízmosásos szemekben az árnyak
nézik, nézik évezredes hosszan, hogy a türelem partjain milyen erdő ég el. Hiába kenték be a füves rétet jelszavakkal és piros borjúvérrel,
mert felzúg makacs hajuk az éjben és erdőtűzként világít, forradalmas-szép arcuk foszforeszkál, hogy megleljük az utat hazáig,
fiúk, fiúk, ti viháncoló csitkók a vad szelekben, ha netalán az űrig nem sikerül szállnunk, s e rögös földre mégis visszatérnénk, csak lábujjhegyen, halkan!: